We Love Digital

Digital Agency

Kövess bennünket az Instagramon!

Görgess lejebb
back to top
a

We Love Digital

  /  Niki   /  A sharenting és ami mögötte van

Facebook hírfolyam reggel 7:30:

„Kedves Családtagok, Barátok, Ismerősök! Ezúton szeretnénk titeket értesíteni azon örömhírről, hogy kislányunk a mai napon 3840 grammal 18 óra 12 perckor megszületett. Baba és Anya jól vannak.”

„Nagyon büszke Anyuka lettem ma, a kisfiam megtette első lépéseit!!!”

„Együtt nézik a mesét Marcipánnal, a macskával! Hát nem tündéri?”

A szülők gyermekeikről készült posztjai elárasztották a közösségi média felületeket. A külföldi szakirodalom ezt a jelenséget sharentingnek vagy oversharentingnek nevezi. A megosztás (sharing) és a nevelés (parenting) szavak összeolvasásával keletkezett új kifejezést már a Collins szótárban is megtaláljuk. Mi áll a jelenség mögött?

Közhelynek számít, hogy a közösségi média egyre többször és egyre mélyebben begyűrűzik a magánéletünkbe. Egyre több információval tápláljuk ezt a „polipot”: bizonyos rendszerességgel megosztjuk véleményünket, élményeinket, fotóinkat nap mint nap. Nincs ez másképp a gyerekszületés után sem. Ezután az életesemény után két táborra különülnek el az anyák és az apák: van, aki tudatosan kerüli a közösségi médiát, minimális információt oszt meg, ha egyáltalán, és van, aki az ultrahangon készített fotó után nem tudja abbahagyni az akár napi posztolást.

Nem kérdés, hogy számos jogi, pszichológiai és szociológiai kérdést vet fel ez a jelenség. Ide tartozik, hogy kutatások szerint a pedofil weboldalak tartalma nagyrészt a közösségi médiában megosztott tartalmakra épül, de beszélhetünk a gyermekpszichológusok általános tapasztalatairól is, miszerint sok páciensük szenved az oversharenting következményeitől (tökéletes gyermekkor álcájának fenntartása, társak diszkriminációja). Ezzel a legtöbb szülő tisztában van, de akkor miért esik ő is „áldozatául” ennek a trendnek?

Közösségi média profiljainkat különböző, személyes okokból használjuk és tartjuk életben: segítik a kommunikációt barátainkkal, új kapcsolatokra, közösségre lelhetünk, hogy csak néhányat említsek. Tisztában vagyunk vele, hogy számos álhírrel találkozunk, és azzal is, hogy ezek az alkalmazások rossz hatással vannak a mentális egészségünkre. Az utóbbi idők adatokkal való visszaéléssel kapcsolatos botrányaiból is tanulhattunk volna. Egy újabb kutatás szerint mindennek ellenére az oversharenting egy szülői stratégiává vált, mely arra szolgál, hogy ezek a szülők a szülői szerepből fakadó nehézségekkel könnyebben meg tudjanak birkózni, emellett megerősítést és társadalmi támogatást kaphassanak.

Saját érzelmeink tehát felülírják jogi aggályainkat. A szakértők szerint a válasz tehát mindig magunkban rejlik. A félelmeinkben, a bizonytalanságunkban, melyek életünk különböző szegmenseibe gyűrűzhetnek be. Egy fotó jegygyűrűvel – eljegyeztük egymást – vajon jöhet az esküvő? Esküvői fotó – házasságkötés – vajon jól tettük, hogy megtettük? Fontos viszont, hogy míg az utóbbi kérdések saját életünkhöz, addig a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseknél már gyermekünk életéhez kapcsolódnak, azt is befolyásolják.